Az épület a Trófea Grill étterem-hálózat első étterme – a rendelkezésre álló dokumentumok szerint – már az ’50-es évek óta vendégforgalmat szolgált ki. Jelentős bővítése’76-’78-ban történt, amikor lépcsőházat és nagy belmagasságú beépített tetőteret, emeleti terasszal építettek rá. Nehány kisebb beavatkozást leszámítva komolyabb változás ezután nem történt.

Az étterem működése (vendégforgalma) a „korlátlan fogyasztás” elvén működik: a foglalással érkező vendégek – miután őket az emeleten asztalukhoz vezetik – az emeleti tálaló térben saját maguk válogathatják össze az ételeket. Az étterem szolgáltatása a frissen sütés is: a tálalóban elhelyezett pácolt nyershúsokat tányéron a grillezőhöz viszik, ahol a szakács a látványkonyhában készíti el.

Rendezvények tartása esetén két különtermet is biztosít az étterem. A földszinti különterem (jelenleg 55 fő befogadására alkalmas) külön tálaló résszel is rendelkezik.

A belsőépítészeti felújítás: Az épület funkcióját és működési elvét (a vendégforgalom menetét) tekintve nem változott. A belsőépítészeti tervezés során célként tűztük ki, hogy a fogyasztó terek sajátos, egyedi karaktert kapjanak, ugyanakkor meg akartuk tartani az épület tradicionális karakterét, így a különtermek és a nagy fogyasztó tér eltérő hangulatúak lettek: A földszinti különterem (St. Hubertus terem, korábban Tükörterem) ünnepi külsőt kapott. A különterem kifejezetten nagyobb események (esküvők és konferenciák) megtartásának hátteréül szolgál, alapszíne a fehér, kiegészítő színei az arany és krém szinek. Padozata világos tölgyfa, kiegészítői szintén világos színűek. A terem mérete 100 m².

Az emeleti különterem (Diana terem) alapszíne a vörös (látszó ácsszerkezeti elemek és fal felülete) , míg a térdfalakra nád fonadék falburkolat kerül.  A padlóburkolat tömör tölgy padló, a felülete antikolt, natúr színű. A terem külön érdekessége az egész falat betöltő faintarzia  vadászjelenet, amely a felújításkor szintén restaurálásra került. A művet Bér Rudolf festőművész (1924-2004) és Környei László intarziaművész (1937) készítette 1988-ban, a címe „vadászat”. A Faintarzia kép az artportal.hu-n jegyzett alkotás. A terem mérete 60 m²

Az emeleti nagyterem (Nimród terem) alapszíne a „vadász-zöld”: a látszó ácsszerkezeti elemek és a ferde tetősíkok belső felülete eltérő festett zöld színű, a térdfalak burkolata bontott tégla. A padlóburkolat tölgy padló lesz, a felülete sötét mogyoró színű. A terem mérete 221 m²

 A világításnál minden teremben szükséges egy átfogóbb, derített fény, míg az eseményekhez kell egy hangulatvilágítás is. A régebbi étterem világításhoz képest, most mindenhol a mennyezeteket hangsúlyozó derítő indirekt fényeket alkalmaztunk, kitágítva az eddig sötét, zegzugos hangvételű teret. Dekor világításnak egyedi csillárokat terveztünk kovácsoltvas és fehérboros palackok felhasználásával. A lámpák LED es fényforrással vannak szerelve, ügyeltünk a megfelelő színvisszaadású lámpatestek kiválasztására. A világítás mindenhol fényerőszabályozható a termekben.  A megfelelő színvisszaadás különösen fontos az ételek megvilágításánál, így a svédasztalok megvilágítása jelenleg fémhalogén lámpákkal történik. (ezeknek hosszú az élettartama, és magas az ugynevezett CRI-je, a colour rendering indexe, vagyis a színvisszaadási mutatója). Esetünkben az étterem alapkarakterét jelentő svédasztalt túlvilágítjuk, úgy, mint egy üzletkirakatban a kínált terméket. A cél ugyanaz: a nagyobb megvilágítási szint növeli a vásárlói aktivitást, míg a jó színvisszaadású fény fokozza és kiemeli a kívánatosságát az ételeknek, amiket persze a szakács formál meg elsőként olyanra, hogy nehezen állunk ellen nekik.

Színek, anyaghasználat: itt elsősorban a régi épülethez illeszkedő, magas minőségű természetes- és tradicionális anyagokat választottuk: tömörfa hajópadló, pácolt fenyőfa szerkezetek, természetes bőr, kovácsoltvas és réz kiegészítők, szilikátbázisú festékek, földszínek. Minden teremnek külön karaktert adtunk a színezéssel, ez látható a képek között az anyagválogatás ábrán.